Valahogy nincsenek is... üresség, mely annyira eláraszt, hogy már lassan jóllakom vele....
Azért idézgetek ám másokat, mert nagyjából azokat érzem, és gondolom jelenleg....
Mások tollával való ékeskedés a legédesebb kifejezése érzéseinknek, gondolatainknak.
Sokat rágódtam, s végül úgy döntöttem: Befejezem az írást.
Jelenleg úgy érzem, semmi értelme. Visszaolvastam verseimet, s sajnos egyre rosszabbakat írok. Az oldalt nem hagyom el, természetesen, ha valami kijön belőlem, úgyis megosztom Önökkel Kedves Olvasóim.
De most ez az érzésem van...felesleges....semmire nem megyek vele....Minden érzésem versekbe, szilánkokba, gondolataimat, érzéseimet prózákba öltem, örülök, ha valakiknek tetszett, s örömet tudtam vele okozni.Maradok Tisztelettel,
Nyári Zsolt
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése