2010. május 22., szombat

From Richard Bach

Saját választásotok szerint tartózkodtok most egy magatok teremtette világban. ami szívetek vágya, az válik valóra, és amilyenekké lenni törekedtek, olyanokká lesztek. 

Ne féljetek, ne rettentsen benneteket a sötétség, puszta látszat az, sem a gonoszság, csalóka látomás az, sem a halál, üres köpeny az. Csupán ti állítottátok magatok elé mindezeket próbatételekként. Fenőköveknek választottátok őket, általuk élesítitek, edzitek szellemeteket. tudnotok kell, hogy mindig és mindenhol veletek van a szeretet valósága, és gyarapodó tudásotokat használva bármelyik pillanatban hatalmatokban áll változtatni a világotokon. 

A bűntudat az a nyomasztó érzés, ha valaki másnak az érdekében szeretnénk megváltoztatni a múltunkat, a jelenünket vagy a jövőnket.”

„Ha két szerelmes hozzánő egymás eszméihez, az évek múlásával egyre vonzóbbnak látják egymást. …Mert ha két ember szereti egymást, valamiféle szubjektív búra borul rájuk… mit sem számít, hogy a külvilág szemében változnak, egymásnak szépek maradnak.” 

És mit tennétek akkor- kérdezte a Mester a sokaságtól-, ha Isten maga közvetlenül hozzátok szólna, és azt mondaná-

MEGPARANCSOLOM, HOGY LÉGY BOLDOG, AMÍG CSAK ÉLSZ E VILÁGON! Akkor mit tennétek?
31. És a sokaság hallgatott, néma csönd borult a dombvidékre, a völgyekre, amelyeket a tömeg ellepett. 




Nincsenek megjegyzések: