2010. július 21., szerda

from Müller Péter

Bármilyen nyomorúságban, mentőautóban, börtönben, bajban, kínban, még a gyermeked halálában és a saját halálodban is megtalálhatod az életed értelmét - mert benne van.
Belemehetsz a legsötétebb alagútba - ha ismered az életed értelmét, tudod, hogy nem ,,véletlenül" kerültél ide, s végül kijössz a fényre.
Gazdagabb leszel, mint ahogy belementél.
Az nem lehet, hogy ne jöjj ki - mert egy Értelmes Teremtő gyermeke vagy.
Ez a végső tudás - a Világosság legyőzhetetlensége - adja meg minden pillanatod alapvető hangoltságát.
És ez nem hit kérdése - hanem tudásé.
Aki ezt tudja, mindig derűs - bármilyen nehéz helyzetbe kerül. Nem történhet vele olyan baj, ami kedvét szeghetné, ami lelkesedését, örömét, bizakodását, és erejét elvehetné. Tudja, hogy MINDEN NEM JÓ VALAMIRE JÓ! És minden ,,igazságtalanság" valamiért tanulságos. És mélységes oka van! És minden sebesülése, fájdalma és veresége: a győzelmének záloga.
És bárkivel találkozik, annak oka van...

Aki azonban ezt nem tudja, mindig szorong - bármilyen könnyű és jó helyzetben van. Mosolya kényszeredett, tettei görcsösek. Idegenek között él. Létét beárnyékolja az aggodalom, a szüntelen félelem, nem tud felejteni, és a jövőjétől retteg - mert az egésznek nem látja semmiféle értelmét.
Annak börtön minden világ.

Nincsenek megjegyzések: