2010. május 18., kedd

Taoista gondolatok mára...Szeretettel....

Tao Te King


A halál
Az idő
Ellentétele.


Hasonlatokkal írjuk le a halált. Értelemmel ruházzuk fel, és történeteket
szövünk arról, mi történik majd velünk, de valójában fogalmunk
sincs. Amikor meghal valaki, nem látunk a testén túl. Találgatunk a
reinkarnációról, beszélünk örökkévalóságról. Ám a halál átláthatatlan
számunkra, egy rejtély. A birodalmában az idő értelmét veszti. A
fizika törvényei sem érvényesek. A halál az idő ellentéte.

Mi az, ami meghal? Tényleg elpusztul valami? A test bizonyosan
nem, mindössze alkotórészeire, vízre és vegyi összetevőkre bomlik.
Csak átalakul, el nem pusztul. Mi a helyzet az elmével? Megszűnik
működni, vagy átlép egy másik létmódba? Nem tudjuk bizonyosan,
és csak kevesen szolgálnak bármivel, ami meggyőzhet.

Mi pusztul el? Abban az értelemben az ember egyetlen része sem,
hogy kitörölnék a létezésből. Ami meghal, mindössze az azonossága,
azon részek gyűjteményének neve, amit személynek hívunk. Mindegyikünk
egy szerep, mint a sámánra aggatott palástok, a számtalan
ráfestett bálvánnyal. Csak az emberi értelem hal meg. Alatta viszont
van egy meztelen valaki. Ha megismerjük, ki az, a halál többé nem
aggaszt. Ahogyan az idő sem.

Nincsenek megjegyzések: